Hamis bank és NAV: így működik az adathalászat

1. Hamis NAV-üzenet: „adó-visszatérítés vár Önre”

A NAV nevében küldött csaló e-mailek és SMS-ek visszatérően arról szólnak, hogy Önnek adó-visszatérítés jár, vagy hogy rendeznie kell egy tartozást. A link egy hamis oldalra visz, amely az Ügyfélkapu belépési adatait és a bankkártya adatait, köztük a hátoldalon lévő háromjegyű CVC/CVV kódot kéri. Az NKI arra is figyelmeztetett, hogy egyes NAV-nak álcázott e-mailek kártékony csatolmányt tartalmaznak.

• A NAV nem kér kártyaadatot, és nem küld fizetési linket e-mailben.
• A NAV az Ügyfélkapun, postán és az adószámla-kivonaton keresztül tart kapcsolatot.
• Az Ügyfélkapu adatait csak a nav.gov.hu vagy a magyarorszag.hu oldalon adja meg, és oda mindig saját maga írja be a címet.
• Ne nyisson meg váratlan csatolmányt (ZIP, EXE, „számla.pdf.exe”), még ha a feladó a NAV-nak tűnik is.

2. Hamis banki SMS és e-mail: „gyanús tranzakció”

A bank nevében érkező üzenet szerint gyanús tranzakció történt, a fiókját zárolták, vagy frissítenie kell az adatait. A link a netbank belépőoldalához megtévesztően hasonló oldalra visz. Amit ott beír, az azonnal a csalókhoz kerül. Az OTP Bank figyelmeztetése szerint ugyanez a módszer működik hamis alkalmazásokkal is: az e-mail egy „biztonsági” appot ajánl, amely valójában átveszi az irányítást a telefon és a bankszámla felett.

3. A telefonáló „bankbiztonsági munkatárs”

A legveszélyesebb változat a telefonhívás. A hívó banki alkalmazottnak adja ki magát, ismeri a nevét, néha a kártyája egy részét is, és sürget: „Most próbálnak leemelni a számlájáról, gyorsan meg kell védenünk a pénzét.” Ezután arra kéri, hogy:

• olvassa fel az SMS-ben vagy push-értesítésben kapott kódot,
• hagyjon jóvá valamit a banki alkalmazásban,
• utalja át a pénzét egy „biztonsági számlára”,
• vagy telepítsen egy távsegítő programot (AnyDesk, TeamViewer vagy hasonló).

Ezek közül mindegyik ugyanoda vezet: Ön maga engedélyezi a csalók utalását. A bank soha nem kér ilyet.

Öt figyelmeztető jel

1. Kártyaadatot, jelszót vagy kódot kérnek. Ezt sem a bank, sem a NAV nem kéri soha.
2. Sürgetés és félelemkeltés. „Azonnal”, „24 órán belül”, „különben letiltjuk”.
3. A link címe nem stimmel. Nézze meg a valódi domaint: a bank vagy a NAV saját címe kell, hogy legyen, nem egy hasonló nevű idegen oldal.
4. Szokatlan megszólítás vagy hangnem. A NAV például nem tegezi az adózókat.
5. Váratlan csatolmány vagy alkalmazás. Hivatalos szervek nem kérik, hogy egy linkről telepítsen appot.

Mit tegyen, ha már megadta az adatait?

• Azonnal hívja a bankját, és tiltsa le a kártyát, valamint szükség esetén a netbank-hozzáférést is. A legtöbb bank éjjel-nappal elérhető telefonon, és a kártya a banki alkalmazásban is letiltható.
• Változtassa meg a jelszavait, elsősorban az Ügyfélkapuét, a netbankét és az e-mail-fiókjáét.
• Tegyen feljelentést a rendőrségen személyesen, vagy tájékozódjon a police.hu oldalon.
• Jelentse az adathalász üzenetet az NKI-nak a CSIRT@nki.gov.hu címen.
• Őrizze meg a bizonyítékokat: az üzenetet, a hívás időpontját és a telefonszámot.

Bizonytalan egy e-mailben?

Mielőtt bármire rákattintana, továbbítsa a scan@mail.safesignal.ch címre. A SafeSignal ellenőrzi a feladót, a linkeket, a megfogalmazást és a csatolmányokat, és általában perceken belül magyar nyelvű választ küld: biztonságos, gyanús vagy átverés, indoklással és teendőkkel.

Az értékelést egy MI-modell készíti. Megalapozott vélemény, de nem garancia. A SafeSignal nem vírusirtó, és nem végez kártevő-ellenőrzést.

Források: a NAV adathalászatra vonatkozó figyelmeztetései (nav.gov.hu), az NKI riasztásai (nki.gov.hu), az OTP Bank tájékoztatója az adathalász csalásokról (otpbank.hu). Ez a cikk nem helyettesíti az egyéni tanácsadást.